Élet egy nárcisztikussal

Bizonytalanság

2017/04/08. - írta: Nárciszkertész

is-it-my-fault.jpg

Mindenki ismeri azt a viccet, hogy „Olyan bizonytalan vagyok mostanában. Vagy mégsem?”

Na, az élet egy nárci mellett pont ilyen. Bizonytalan vagy, de még a saját bizonytalanságodban is bizonytalan vagy, mert fogalmad sincs, hogy mitől is vagy tulajdonképpen bizonytalan, és JOGOS-e a bizonytalanságod. Érted? Őrület. A bizonytalanság egy érzés. Nincs olyan, hogy jogos vagy nem jogos. Ezt érzed, pont. Ennek ellenére komolyan azon gondolkodsz, hogy ez jogos-e.

Be is harangozod a nárcidnak, hogy talán el kéne menned pszichológushoz, mert úgy érzed, hogy valami nagyon nem kerek. Ő azonnal megsértődik, a saját személye elleni támadásnak veszi. Nem, te nem azt mondtad, hogy vele van bajod, hanem kifejezetten azt érzed, hogy veled van baj. De ő akkor sem engedi, hogy pszichológushoz menj, nem értenek azok semmihez, a pszichológia nem tudomány, lelkizni járj a barátnőiddel. Csak sokkal, nagyon sokkal később fogsz rájönni, hogy azért érzékelte a saját kínlódásod elmesélését a saját személye elleni támadásnak, mert aki pszichológushoz jár, az mind hibbant. Ő pedig mégsem mutatkozhat egy hibbant nő oldalán. Neki a legjobb jár. Pszichológushoz meg a selejt jár. Ezért aztán az ő felesége biztosan nem fog pszichológushoz menni.

Tulajdonképpen folyton kételkedsz. Aztán egyszer leülsz összeszedni a kételyeidet, és kiderül, hogy kizárólag saját magadban kételkedsz. A saját érzéseid, a saját vágyaid, a saját élményeid jogosságában kételkedsz. Soha nem abban, hogy a nárciddal vajon minden rendben van-e.

Kételkedsz abban, hogy jogos-e, ha mérges vagy, amikor megígérte, hogy eljön a gyerek fellépésére, de 5 perccel előbb lemondja valami halaszthatatlanra hivatkozva.

Kételkedsz abban, hogy szabadna-e neked egyáltalán fodrászhoz menni havonta egyszer, amikor tudod, hogy neki mennyire megterhelő a sok munkája mellett addig a gyerekekkel foglalkozni.

Kételkedsz abban, hogy jogos-e kéthavonta egyszer találkoznod a barátaiddal, amikor ő még a barátait is feladta érted, és mindent csak a családjáért tesz.

Kételkedsz abban, hogy jogos-e nemet mondani a szexre, amikor éjszaka 8-szor kelsz fel szoptatni, és ő két szoptatás között felébreszt.

Kételkedsz abban, hogy tényleg azt érzed-e, amit érzel. Tudniillik baromi rosszul érzed magad nagyjából állandóan. Na de hogy mitől? Fogalmad sincs.

Kételkedsz abban, hogy lehet-e egyáltalán téged szeretni.

Kételkedsz a saját elméd épségében: naponta legalább háromszor előfordul, hogy kiderül: már megint nem emlékszel valamire, pedig a nárcid már hetek óta erről beszél. Biztos nem figyeltél jól, de egyikre sem emlékszel. Lehet, hogy valamikor kihullott a fejedből a komplett memóriád?

Kételkedsz abban, hogy azt gondolod, te tényleg a beledet kiteszed ezért a kapcsolatért, és már nem megy több. Ha ez igaz lenne, a nárcid is boldog lenne veled, nem? Ő meg nem boldog, tehát csak benned lehet a hiba. (Csak sokkal később fogsz rájönni, hogy a nárci soha nem tud igazán boldog lenni, mert akkor a leglényegét jelentő biztonságról kellene lemondania: hogy sajnálják és EZÉRT figyelnek oda rá.)

Tehát szorgosan keresed magadban tovább a hibát….

Miközben - és ez a slusszpoén - amint kilépsz az ajtón, varázsütésre visszaváltozol azzá a határozott, jókedélyű és vidám emberré, aki azelőtt voltál, hogy megismerted a nárcidat. Emiatt pedig a környezetedben senki még csak nem is gyanakszik arra, hogy valójában miben élsz otthon a négy fal között.

S mivel a nárcid által módszeresen fenntartott bizonytalanság miatt magad sem érted és látod, hogy miben élsz, ezért aztán benne maradsz. Addig, amíg nem válik valami véletlen folytán egészen biztossá, hogy a bizonytalanságod kiváltója, fenntartója és szándékos okozója a nárcid.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://narciszkertesz.blog.hu/api/trackback/id/tr412393547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Crimson Thunder 2017.05.19. 18:59:18

Eszembe jutott ennek kapcsán még egy lehetőség!

Egészen biztos, hogy egy ilyen férj azért sem engedi terápiára járni a feleségét, mert fél attól: nehogy a hibátlan imázsán karcolás essen. Érthető, hogy számára egyszerűen elképzelhetetlen volna, hogy az ő tulajdona gyári hibás legyen és szervizbe kelljen vinni! Az ő családi életük tökéletes. Ha makacsul tagadjuk a probléma meglétét, akkor a probléma nem is létezik, ez a kórosan narcisztikus egyének gyerekes, mágikus megküzdési módja.

Azonban, lehetségesnek tartom: egy értelmesebb példány valószínűleg azt a lehetőséget is belátja, hogy egy szakember esetleg felfigyel arra, hogy a kliense áldozathelyzetben van, és akkor esetleg kiderül, ki a hunyó.
Egy rosszindulatú narcisztikus eleve teljes kontrollt akar kiépíteni az áldozata felett. Ebbe nagyon csúnyán belerondíthatna egy semleges kívülálló, akinek ráadásul még a képesítése is erre szól.
Még hogy hetente 50 percen át abszolút bizalommal beszélgethess valakivel, a Mindenható Narcisztikus jelenléte nélkül? Még hogy az elvi esélye is felmerülhessen annak, hogy kiszabadulj ebből az agymosott állapotból, amelyben gyakorlatilag bármit megtehet Veled? Ezt nem engedheti!

Mit gondolsz, mit gondoltok?

Almandin 2017.05.19. 21:23:15

@Crimson Thunder: Én a második verziót tartom valószínűbbnek-bár az első is igaz lehet. A nárcisztikusok azzal tudják fenntartani a hatalmukat az áldozatuk felett, ha még a másik gondolatain, érzelmein is ők uralkodnak (mert profi, főleg szimbióta nárcisztikus ezt is el tudja érni). A pszichológust nagyon veszélyesnek tartják, mert felnyitja az áldozat szemét. Nem véletlen, hogy a nárcisztikusok elszigetelik az áldozatukat szociálisan (ne legyenek barátai pl. rajta kívül, ne járjon társaságba). Ennek is az a célja, hogy az áldozaton tökéletes agymosást hajtsanak végre. A pszichológus tehát veszélyforrás az ő számára-kivéve, ha nem tudja manipulálni.

Crimson Thunder 2017.05.19. 22:33:33

@Almandin: mondom, véleményem szerint a kettő párhuzamosan lehet jelen egymással.
Igen, egy narcisztikusnak szüksége van arra, hogy a saját gondolatait, érzelmeit lássa visszatükröződni a másik emberben - akár a házastársa, akár a gyereke az illető. Nem nagyon tudok hozzátenni semmit ahhoz, amit ideírtál, csak bólogatok helyeslően.

Nem akarok túl sokat rinyálni az abnormális anyámról, de mindkét, általad említett sajátosságot tapasztaltam tőle.

Emma Paula Keresztanyuja 2017.05.20. 20:01:30

@Crimson Thunder: Egy feketeőves esetén egyértelműen a második... tudja azt ő nagyon jól h mit is művel!

Crimson Thunder 2017.05.20. 20:18:11

@Emma Paula Keresztanyuja: Igen, és éppen ezért érdeke, hogy senki ne lásson át a kisded játszmáin - legkevésbé az áldozata!
süti beállítások módosítása