Szögezzük le mindjárt az elején: azért hagytad magad, mert fogalmad sem volt róla, hogy hagyod magad. A nárci hétköznapi működése nem más, mint a sorok között élés tökéletes performansza. Te nem feltételezed, hogy a lényeg a sorok között és az apróbetűben van. Miért is feltételeznéd? Ami a sorokba van írva, az önmagában egy szép, kerek történet. Azt sajnos nem tudod, hogy a sorok valójában csak arra szolgálnak, hogy lehessen közéjük írni.

Legalább három oka van annak, ha nem veszed észre, hogy bántalmazó kapcsolatban élsz.

1.

Látszólag semmi nem utal arra, hogy bántalmazva vagy, mert a bántalmazás a sorok között történik az apróbetűben. A szavak mindig a szánsájnhepinesszről biztosítanak. A tettek soha. És te a szavaknak hiszel. Mert az ember arra van kondicionálva, hogy arról, aki azt mondja neki, szeretlek, nem feltételezi, hogy közben hátba szúrja.

Te szentül meg vagy róla győződve, hogy egy viszonylag normálisnak nevezhető párkapcsolatban élsz. Nincs tudomásod a mátrixról. A színfalak mögé nem látsz be, mert mindig, amikor be szeretnél nézni, a nárci ott terem, és ügyesen eltereli a figyelmed valami olyasmivel, amitől nyomban elalélsz, hogy ő mennyire figyelmes (pl. évek óta könyörögsz, hogy menjetek el kettesben végre valahová, és most hirtelen elvisz). Mire magadhoz térsz a kellemes elalélásból - aminek nagyon örülsz, tekintettel arra, hogy előtte elég sokáig volt víz alá nyomva a fejed -, addigra már rég el is felejted, hogy egyébként a színfalak mögé indultál volna körülnézni. Hálás vagy neki azért, hogy mégsem olyan borzalmas vele az élet, mint ahogy azt kicsit túl gyakran érzed.

Te azt hiszed, hogy az ember, akit szeretsz, soha nem hazudna neked. Tévedsz, de nem tudsz róla.

Azt hiszed, hogy a szavak azt jelentik, amit minden normális ember szerint jelentenek. De sajnos nem.

2.

Mivel egy normális párkapcsolat nem arról szól, hogy állandó jelleggel monitorozzuk egymás hibáit, te sem teszed ezt, és az az alapbeállítás a fejedben, hogy „mindent meg lehet oldani”. Ezt a nárci is elég sokszor elmondja, csak azt nem teszi soha hozzá, hogy a megoldást kizárólag tőled várja.

3.

Rosszul definiálod az agresszió fogalmát. Az üvöltést, verést, ütés-rúgást, csapkodást, arcon köpést, asztalborogatást, erőszakot, gyilkosságot, terrortámadást tartod agressziónak. Igen, ezek az agresszió társadalmilag is elítélt, nyilvánvaló formái. De ez csak forma.

Agresszió az, amikor valaki olyasmit tesz veled, amit te nem akarsz. Mindegy, hogy azt mondja hozzá, hogy drága Izéke, csak a kedvemért; vagy hogy szeretetből teszem, majd később megérted, miért jó ez neked; vagy adj egy puszikát a Manci néninek, aranybogaram! Mindegy, hogy mi az agresszió kifejezési formája. Az aranybogaram-típusú agresszióval az a nagyon nagy baj, hogy nemhogy nem elítélt társadalmilag, de egyenesen elvárt. Ide sorolandó továbbá az összes olyan társadalmi sztereotípia, aminek ha nem felelsz meg, te érzed magad rosszul (a férjnek jár a napi egy liter sör, mert ő férfi; a férjnek akkor jár a szex, amikor ahhoz neki kedve van, mert ő férfi; ha kisgyerek mellett kiteszed otthonról a lábad és fodrászhoz mész, szaranya vagy; ha kisgyerek mellett dolgozni szeretnél, szaranya vagy; ha nem patikatisztaságú a ház, és nem várja a férjet minden este meleg kaja, szaranya és szarfeleség vagy…stb.). Amikor valakinek valami úgy „jár”, hogy attól neked kell rosszul érezni magad, pláne ha az neked még káros vagy rossz is, akkor gyanakodj, hogy éppen agresszió áldozata vagy.

Ha fel kéne sorolnod a környezetedből bántalmazó kapcsolatokat, az utolsó, ami eszedbe jutna, az a saját kapcsolatod volna. „Inkább gyanakodtam volna magamra az üldözési mániám miatt, mint rá.” (részlet a Lélek meggyilkolásának 100 módja c. könyvből) Így van. Minden inkább tűnik valószínűnek, mint az, hogy te valójában egy bántalmazó kapcsolatban élsz. Mégpedig azért, mert magyarázat mindig mindenre van, és azok többnyire hihetőek is. Ha te nem hiszel bennük, magadat fogod rosszul érezni, és magadat fogod egy gyanakvó bizalmatlan idiótának érezni, mert annyira meggyőzően vagy biztosítva arról, hogy a hiba a te készülékedben van.

Minden bántalmazás agresszió. Teljesen mindegy, hogy nyílt agresszió, vagy passzív agresszió. Egy nárci mellett általában az utóbbit tapasztalod. Laposra verni a nyíltan agresszív vadállat fog.

Még egyszer: agresszió az, amikor olyasmit tesznek veled, amit te nem akarsz. Ennyi. Egy ujjal sem kell hozzányúlni valakihez ahhoz, hogy bántalmazva legyen. Sőt. Ránézni sem kell. Sőt. Megszólalni sem kell.

A bántalmazás pszichológiájáról bővebben olvashatsz például itt vagy itt.